Én lenni magyar, nem beszélni külföldiül

Tanuljunk nyelveket!

Tanuljunk nyelveket!

Bizonyára veled is előfordult már kedves Olvasóm, hogy
külföldi turistákba botlottál a busz-, vagy villamosmegállóban. Ugye milyen
elveszettnek tudnak tűnni, ahogy óriási, kiteregetett térképükkel próbálkoznak
tájékozódni egy olyan városban, ahol szinte minden kormány abból űz sportot,
hogy megváltoztassa az utcaneveket, illetve minden évre akad több
városrendezési terv, ami miatt bizonyos járatok egyáltalán nem arra
közlekednek, amerre azt a térkép mutatja.

Egészen addig tényleg nagyon aranyosnak tűnnek a turisták, amíg oda nem lépnek
hozzád, és egy számodra teljesen azonosíthatatlan nyelven kommunikációt
kezdeményeznek veled. Még nyomokban sem ismered fel a szavakat, hát még a jelentésüket, kézzel-lábbal
próbálod megértetni, hogy nem jó helyen próbálkoznak, aztán mintha a
megvilágosodás törne az egyik turistára.

Hát az angol! Az angol, az világnyelv, és hát mégiscsak egy civilizált,
közép-európai országban próbál tájékozódni.

Na, ekkor válik a vígjátékba illő szituáció groteszk, ám sötét komédiává.

A szörnyű akcentusa ellenére is ki tudod bogozni a szavait, sőt, még azt is
érted minimum nagyvonalakban, hogy mi az, amit keres.

De te egy szót sem tudsz kinyögni.

Hiába az iskolai angolórák, meg a PC-játékokból felvett tudás.

A turistával ellentétben ugyanis, te nem beszélsz angolul.

Érted a nyelvet, ám megszólalni, azt nem tudsz.

Életedben ki tudja, hogy hányadszor fogadod meg, hogy fizetés után most már
tényleg beiratkozol egy intenzív nyelvtanfolyamra.

Itt van az ideje.

Kovács Rhewa Andrea